1. Az 1850-es évektől a világháborúkig

A népesség adatait figyelemmel kísérve a következő észrevételek vannak. Homogenítás jellemző mind etnikai mind felelkezeti szempontból. (Kivéve egy-két zsidó családot). Béta csaknem homogén település. Az első és második világháború között bevándorolhattak románok, de ezt a falu közvéleménye nem tartja számon. Csupán a később említett 1 románt  tudom igazolni ezáltal.

Az egyéb pedig zsidókat rejt, akik kereskedéssel foglalkoztak. Kb 1-2 család.

Viszont ha utánna szeretnénk járni annak, hogy a természetes szaporulaton belül mennyi a tényleges szaporulat, akkor azzal a ténnyel kell számolni, hogy óriási számú volt a kirándulás a faluban 1920-ig. Nagyon sok ember akasztotta tarisznyáját  a nyakába s az ország ( Magyarország) városaiba, vagy rosszabb esetben Romániába vagy az Egyesült Államokba vándorolt. Ez kortünet volt ekkor.

            Egy viszonylag elvándorlásoktól mentes időszak volt. Nem állapítható meg elvándorlás. Gyarapodott a falu lakossága. A születések számával csupán nem értelmezhető. Erre pedig csak az a magyarázat van, hogy bevándorlók érkeztek a faluba. Azt, hogy miért választották maguknak otthonnak ezt a helyet csak sejtéseim vannak. Fontos szerepe lehet ennek a világháború után kialakult új országkeretnek, valamint a frontokról  és a világ többi részéről hazatérőknek.  A Domus Historia bejegyzéséből kiderül, hogy lehetetlen állapotok uralkodnak az első világháború alatt "törvénytelen állapotok" uralkodnak a faluban. Talán a rend és nyugalom utánni vággyal magyarázható mindez.

A következő táblázat a lakosság számának alakulását mutatja 1850-1992-ig.


      












Az elvándorlás a második világháború után borzasztó méretűvé vállik. Az iparosítás fejlesztésével a környező városok ( Székelyudvarhely, Székelykeresztúr), valamint Románia  nagyvárosai ( Brassó, Temesvár, Arad, Bukarest) nagy mértékben kezdték kiszippantani a falu lakosságát.

Összevetve az egészségüggyel a demográfiai adatok vizsgálatát mindenképpen ki kell emelnem a magas gyermekhalandóságot. Sokáig az elhunytak számának a felét a csecsemők teszik ki. Ez egy járvány esetében még szörnyűbb Szerencsére az orvostudománynak sikerült idővel kiküszürülnie ezt a csorbát, idővel a csecsemőhalandóság elhanyagolhatóvá vált.

Ami bizton megállapítható: a lakosság száma csökken az 1960-as évektől kezdve. Szapora székely népünk immáron nem produkál elegendő csemetét, hogy ne keljen beálljunk a nagyvilági trendbe. Hogy mivel lehetne ösztönözni, hogy több gyermeket vállaljanak?

2. Felekezeti megoszlás

 A katolikus vallás gyökerei  nagyon hosszú időre tekintenek vissza a falu történetében. Mint említettem Béta, Dobó és Vágás egy egyházközséget alkot. Dobóban már 1332-ben plébánia templomról számolnak be. Valószínűleg a három falu a XIII. Századtól tartozik egy közösségbe. Így a falu döntő többsége római katolikus. ( a közös templomról és a bétai templomépítésről egy másik fejezetben).

Tehát egy döntő többségben tradicionálisan római katolikus vallású faluról van szó.

            Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a reformátusok is tisztes múlttal rendelkeznek vallásukat illetően.

Erdélybe Johannes Honterus, Brassó városának szülötte Luther eszméitől átitatva tér vissza, aki nyomdát nyít Brassóban és sorra adja ki hittudományi munkáit.

Béta jelentős része átkeresztelkedik, de a hitújítás nem tudott maradandóan begyűrűzni a falu életébe. A XVI. században az új hitet vallók elfoglalják a közös templomot.

1630-ban Brandenburgi Katalin népszavazást rendel el, a többségében katolikusok által lakott 3 falu így visszakapja a templomot. ( nagy vita forrása volt ez). A reformátusok Dobóban építenek egy templomot, azóta is oda járnak a bétai reformátusok. A református közösség száma folyamatosan csökkent. Arányuk az 1850-es évektől kezdődően viszonylag állandónak mondható, markánsabb kivételt az 1869-es évből tudok kiragadni. Ekkor a reformátusok száma eléri a minimumot ebben az időszakban, míg a falu életében ezidáig nem ismert evangélikusok száma hirtelen 20 lesz. Se előtte, se utánna nem képviseltették magukat .

Az ortodox vallású  1 személy pedig az első világháború után beköltözött csendőr. Házát 1928-ban építette, Christache Aurel volt a neve. A görög katolikusokról nem tudok magyarázatot adni. Az unitáriusok viszont egyetlenegy családban koncentrálódnak. A zsidó család pedig kereskedelemmel foglalkozott a faluban.

(Varga E. Árpád - Erdély etnikai és felekezeti statisztikája)

Nagyot nem tévedhetek, ha azt mondom, hogy Béta keletkezése a XIII. századra tehető, amikor a király telegdi székelyeket telepít a vidékre. Letelepedésre alkalmas a már az eredetmondában is hangoztatott Bétova völgye. De az írásos dokumentumokra támaszkodva lehet bíztosat állítani.

Béta először egy 1566-ból származó oklevélben bukkan fel. Ez az oklevél azoknak a főembereknek a névsorát tartalmazza, akik II. János hadában szolgáltak. Pontosabban: Mihályfi László, Gál György, Györfi János.

Tovább búvárkodtam az oklevelekben. Egy 1576-os az 50 dénáros adót fizető székely főemberek neve között ott találjuk Michaelis Petkj (vagy Petki Mihály) nevét Bétából.

Giorgo Basta által császári hűségre esketett udvarhelyszéki nemesek, lófők, szaba székelyek összeírásánál (1602 augusztus 11) a következő nevekre bukkantam:

1.Gál György (L-lófő)

2.Mihályfi Bálint (L)

3.Bálint Balázs (Z-szabad székely)

4.Szabó Péter (Z)

5.István Benedek (Z)

6.Barabás János (Z)

7.Szőcs Lukács (Z)

8.Gergely Benedek (Z)

Ezidáig Béta neve Beta-ként kerül elő.

1604 március 15-én összeírt udvarhelyszéki lovasok és gyalogok:

1.Gál György

2.Cerják János

3.Mihályfi Bálint szolga

Béta Betha-ként szerepel.

Béta az ország középső részén, Hargita megye délnyugati felében található. 1968-ban Vágás megszűnt önálló községként létezni( ami Bétát, Dobót és Vágást foglalta magába), így a falu azóta Bögöz községhez tartozik.

A történelmi Székelyföld délnyugati peremvidékén található meg.

A Székelyföldnek az Erdélyi Mezőség, a Küküllő-menti dombvidék és a Szováta-Udvarhelyi dombvidék kistájai alkotják. Ide tartozik a Rez-tető (932 m) dombsága is, ahol Bétát találjuk. A Rez egyébbként a Fehér-Nyikó és a Nagy-Küküllő vízválasztója.

            Az Egrös-patak völgyében, 500-525 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Az Egrös-patakot Vágásaban Virjás-pataknak, Bögözben pedig a Nagy Küküllőbe való ömlése előtt Béta-patakának nevezik.

A völgy határait délen a Bonta-erdő(600 m körüli dombsor), a Bükk (525 m) és a Hont hegye (782 m) jelöli ki. A falun még Sárárka, Oltovány patakocskák csörgedeznek át.

A település 1,3 km hosszúságú, szalagtelkes út menti falu, amely a központban halvány központos jelleget mutat. Nevét valószínűleg személynévből kapta, ez sajátosan magyar helynévadási módszer, amikoris egy helységet egy személyről, többnyire a nemzetség fejéről neveznek el. Régi okiratokban Betha, Bethafalva, Beta, Bettha, Bethafalva néven szerepel. Benkő József a falu nevét Elisabetha magyar kiejtéséből származtatja.

Fontosabb dűlőnevek: Dána hegye, Oldal, Sárosföld, Kőártya, Hodgyai Sás, Fehérkő, Egrös, Telek, Dobó földje, Benes földje, Ortován, Csereoldal, Hosszúkert, Szőlő, Hatkuta, Kovács földje, Avasalja.

Egy pásztor érkezett erre a vidékre a családjával: apa, anya és három fiú. Az édesapa látta, hogy a környék lakható, minden földi jóban bővelkedik, elhatározta , hogy lakhelyéül választja ezt a helyet. A föld termékeny, az éghajlati viszonyok kedvezőek, kristálytiszta vízei voltak.
Így hát elhatározta a pásztor, hogy ezen a helyen telepszik le családjával.
A három fiú növekedett, addig míg édesapjuknak fel kellett osztania nekik a földet 3 részre. Hosszas gondolkodás után az apa   magához hívta a három fiút. Odahívta a legidősebb fiút s azt mondta neki:
-Fiam, közülük is a legnagyobb!
-Neked adom ezt a helyet, menj itt a vágáson keresztül s ez lesz a te földed.-ebből alakult ki Vágás.
Aztán folytatta az öreg:
-Fiam, közülük is a közbenső!
-Neked adom azt a helyet, ahova ezt a követ dobni fogom,s eldobta a követ-ebből lett Dobó.
Aztán az öregnek folytatni kellett:
-Fiam, közülük is a legkisebb!
-Te menj bé tova a völgybe-ebből lett Béta a későbbiekben.