2008.01.21. 09:50
A lakosság számának változása, felekezeti megoszlása
1. Az 1850-es évektől a világháborúkigA népesség adatait figyelemmel kísérve a következő észrevételek vannak. Homogenítás jellemző mind etnikai mind felelkezeti szempontból. (Kivéve egy-két zsidó családot). Béta csaknem homogén település. Az első és második világháború között bevándorolhattak románok, de ezt a falu közvéleménye nem tartja számon. Csupán a később említett 1 románt tudom igazolni ezáltal.
Az egyéb pedig zsidókat rejt, akik kereskedéssel foglalkoztak. Kb 1-2 család.
Viszont ha utánna szeretnénk járni annak, hogy a természetes szaporulaton belül mennyi a tényleges szaporulat, akkor azzal a ténnyel kell számolni, hogy óriási számú volt a kirándulás a faluban 1920-ig. Nagyon sok ember akasztotta tarisznyáját a nyakába s az ország ( Magyarország) városaiba, vagy rosszabb esetben Romániába vagy az Egyesült Államokba vándorolt. Ez kortünet volt ekkor.
Egy viszonylag elvándorlásoktól mentes időszak volt. Nem állapítható meg elvándorlás. Gyarapodott a falu lakossága. A születések számával csupán nem értelmezhető. Erre pedig csak az a magyarázat van, hogy bevándorlók érkeztek a faluba. Azt, hogy miért választották maguknak otthonnak ezt a helyet csak sejtéseim vannak. Fontos szerepe lehet ennek a világháború után kialakult új országkeretnek, valamint a frontokról és a világ többi részéről hazatérőknek. A Domus Historia bejegyzéséből kiderül, hogy lehetetlen állapotok uralkodnak az első világháború alatt "törvénytelen állapotok" uralkodnak a faluban. Talán a rend és nyugalom utánni vággyal magyarázható mindez.
Az elvándorlás a második világháború után borzasztó méretűvé vállik. Az iparosítás fejlesztésével a környező városok ( Székelyudvarhely, Székelykeresztúr), valamint Románia nagyvárosai ( Brassó, Temesvár, Arad, Bukarest) nagy mértékben kezdték kiszippantani a falu lakosságát.
Összevetve az egészségüggyel a demográfiai adatok vizsgálatát mindenképpen ki kell emelnem a magas gyermekhalandóságot. Sokáig az elhunytak számának a felét a csecsemők teszik ki. Ez egy járvány esetében még szörnyűbb Szerencsére az orvostudománynak sikerült idővel kiküszürülnie ezt a csorbát, idővel a csecsemőhalandóság elhanyagolhatóvá vált.
Ami bizton megállapítható: a lakosság száma csökken az 1960-as évektől kezdve. Szapora székely népünk immáron nem produkál elegendő csemetét, hogy ne keljen beálljunk a nagyvilági trendbe. Hogy mivel lehetne ösztönözni, hogy több gyermeket vállaljanak?
2. Felekezeti megoszlás A katolikus vallás gyökerei nagyon hosszú időre tekintenek vissza a falu történetében. Mint említettem Béta, Dobó és Vágás egy egyházközséget alkot. Dobóban már 1332-ben plébánia templomról számolnak be. Valószínűleg a három falu a XIII. Századtól tartozik egy közösségbe. Így a falu döntő többsége római katolikus. ( a közös templomról és a bétai templomépítésről egy másik fejezetben).
Tehát egy döntő többségben tradicionálisan római katolikus vallású faluról van szó.
Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a reformátusok is tisztes múlttal rendelkeznek vallásukat illetően.
Erdélybe Johannes Honterus, Brassó városának szülötte Luther eszméitől átitatva tér vissza, aki nyomdát nyít Brassóban és sorra adja ki hittudományi munkáit.
Béta jelentős része átkeresztelkedik, de a hitújítás nem tudott maradandóan begyűrűzni a falu életébe. A XVI. században az új hitet vallók elfoglalják a közös templomot.
1630-ban Brandenburgi Katalin népszavazást rendel el, a többségében katolikusok által lakott 3 falu így visszakapja a templomot. ( nagy vita forrása volt ez). A reformátusok Dobóban építenek egy templomot, azóta is oda járnak a bétai reformátusok. A református közösség száma folyamatosan csökkent. Arányuk az 1850-es évektől kezdődően viszonylag állandónak mondható, markánsabb kivételt az 1869-es évből tudok kiragadni. Ekkor a reformátusok száma eléri a minimumot ebben az időszakban, míg a falu életében ezidáig nem ismert evangélikusok száma hirtelen 20 lesz. Se előtte, se utánna nem képviseltették magukat .
Az ortodox vallású 1 személy pedig az első világháború után beköltözött csendőr. Házát 1928-ban építette, Christache Aurel volt a neve. A görög katolikusokról nem tudok magyarázatot adni. Az unitáriusok viszont egyetlenegy családban koncentrálódnak. A zsidó család pedig kereskedelemmel foglalkozott a faluban.
(Varga E. Árpád - Erdély etnikai és felekezeti statisztikája)
Szólj hozzá!
Címkék: vallás lakók
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.